Nyár után nem csak a test fárad el – 3 rituálé, hogy érzelmileg is lezárd a nyarat

Pihentél, mégis fáradtnak érzed magad? Nem biztos, hogy még több pihenésre van szükséged. Lehet, hogy valami mást kellene végre letenned.

Augusztus második felében valami megváltozik.

Még meleg van. Még hosszúak a nappalok.

Még ott van bennünk a nyár hangulata, de közben már érezzük: lassan vége.

A szabadságok elfogynak, a gyerekek hamarosan visszatérnek az iskolába, újraindul a munka, visszatérnek a megszokott hétköznapok.

És egyszer csak azon kapod magad, hogy nem igazán érzed magad feltöltődve.

Pedig nyaraltál.

Pihentél.

Találkoztál emberekkel.

Voltál vízparton, kirándultál, programokat szerveztél, talán még azt is megfogadtad, hogy idén végre tényleg kikapcsolódsz.

Mégis fáradt vagy.

És talán nem is elsősorban fizikailag.

Hanem valahogy belül.

Nehezebben indulsz el reggel. Kevesebb a türelmed. Nem vágysz újabb programokra. Jó lenne egy kis csend. Néha azt érzed, hogy legszívesebben csak becsuknád az ajtót magad mögött, és senki ne kérjen tőled semmit.

Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy baj van veled.

Lehet, hogy egyszerűen elfáradtál abban, hogy egész nyáron alkalmazkodtál.

A nyár sem mindig pihenés

A nyaralás és a pihenés nem ugyanaz.

Egy utazás lehet gyönyörű, mégis fárasztó.

A családi együttlét lehet szeretettel teli, mégis igényelhet rengeteg alkalmazkodást.

A vendégség, a programok, a gyerekek, a párkapcsolati helyzetek, az utazás megszervezése, a munka utáni „végre élvezzük ki a nyarat” nyomása mind energiát kíván.

És van még valami.

Az érzelmi energia.

Sokszor nem azt érezzük meg elsőként, hogy elfáradtunk a gondolkodásban vagy a teendőkben.

Hanem azt, hogy elfáradtunk az érzésekben.

• Abban, hogy figyelnünk kellett másokra.
• Abban, hogy békét próbáltunk tartani.
• Abban, hogy lenyeltünk bizonyos mondatokat.
• Abban, hogy valakinek megfeleltünk.
• Abban, hogy egy kapcsolatban újra és újra ugyanazokat a köröket futottuk.

A pszichológiai szempontból is egyre inkább hangsúlyozom, hogy a regenerálódás nem pusztán alvásból vagy fizikai pihenésből áll. A mentális és érzelmi pihenésnek is helye van: például a gondolatok „lepakolása”, a mindfulness, a megfelelő határok és az érzelmek kimondása mind segíthetnek abban, hogy csökkenjen a belső terhelés.

Ezért lehet fontos augusztus végén nemcsak fizikailag visszavenni a tempóból, hanem érzelmileg is lezárni a nyarat.

Nem kell nagy dolgokra gondolni.

Néha három őszinte rituálé is elég ahhoz, hogy más érzéssel lépjünk át az őszbe.

1. rituálé: Nézz vissza – de ne ítélkezz!

Vegyél elő egy füzetet.

Ne a telefonod jegyzeteibe írd.

Legyen most valóban egy kis időd magadra.

És válaszolj erre a három kérdésre:

1. Mi volt az idei nyaram legszebb pillanata?
2. Mi volt az, ami nehéz volt számomra?
3. Mit tanított nekem ez a nyár önmagamról?

Ne azt keresd, hogyan kellett volna történnie.

Ne értékeld.

Ne hasonlítsd mások nyarához.

Csak nézz vissza.

Lehet, hogy rájössz valamire, amit nyár közben észre sem vettél.

Talán arra, hogy mennyire hiányzott a csend.

Talán arra, hogy mennyire jó volt egyedül lenni.

Vagy éppen arra, hogy mennyire szükséged van valódi kapcsolódásra.

Lehet, hogy felismered: nem a nyaralásból szeretnél többet, hanem magadból szeretnél többet visszakapni.

A visszatekintésnek önmagában is lehet értéke: a pozitív emlékek tudatos felidézése a kutatások szerint erősítheti a kapcsolódás, a jelentés és a jóllét érzését.

Egy mondat, amit érdemes leírnod: „Ezt viszem magammal a nyárból…”

És írj utána egyetlen mondatot.

Nem kell több.

2. rituálé: Tedd le, amit nem akarsz magaddal vinni az őszbe

Ez már egy kicsit nehezebb.

Mert itt nem azt kérdezem, hogy: Mit szeretnél ősszel elérni?

Hanem azt:

Mit nem szeretnél tovább cipelni?

Lehet ez egy gondolat.

• Egy régi sérelem.
• Egy állandó megfelelési kényszer.
• Egy kapcsolatban vállalt túl sok felelősség.
• Egy mondat, amit valaki mondott neked.
• Egy elvárás.

Vagy akár egy saját magaddal szembeni követelmény.

Írd le egy papírra:

„Ezt nem akarom tovább vinni magammal.”

És fejezd be a mondatot.

Például:

• „Nem akarom tovább vinni azt az érzést, hogy mindig nekem kell mindenkit megértenem.”
• „Nem akarom tovább vinni azt a gondolatot, hogy akkor vagyok elég jó, ha mindenki elégedett velem.”
• „Nem akarom tovább vinni a folyamatos bűntudatot, amikor magamra is figyelek.”
• „Nem akarom tovább vinni azt, hogy a saját szükségleteimet mindig hátrébb sorolom.”

És most álljunk meg egy pillanatra.

Nem az a cél, hogy egyetlen papírlappal megoldj egy évekkel ezelőtt kialakult problémát.

Az elengedés nem varázslat.

Az első lépés inkább az, hogy végre ne csak érezd, hanem nevezd is meg, mi terhel.

Ezután a papírt elteheted, összetépheted vagy egyszerűen kidobhatod.

A lényeg nem a mozdulat.

Hanem a döntés mögötte.

3. rituálé: Ne új életet tervezz – válassz egy dolgot, amit másképp csinálsz

Szeptember közeledtével könnyű beleesni az „újrakezdés” csapdájába.

• Új célok.
• Új rutin.
• Új élet.
• Új én.

Mintha szeptember elsején mindenkinek egy teljesen új emberként kellene felkelnie.

Pedig nem kell.

Nem kell új emberré válnod.

Elég, ha egy valamiben közelebb kerülsz önmagadhoz.

Kérdezd meg magadtól: „Mire van most igazán szükségem?”

Nem arra, hogy mit várnak tőled.

Nem arra, hogy mit kellene csinálnod.

Hanem arra, hogy neked mire van szükséged.

• Több csendre?
• Több kapcsolódásra?
• Kevesebb megfelelésre?
• Több mozgásra?
• Egy őszinte beszélgetésre?
• Határokra?
• Arra, hogy végre valamire nemet mondj?
• Vagy arra, hogy valamire igent?

Válassz egyetlen dolgot.

És fejezd be ezt a mondatot:

„Ősszel szeretnék jobban figyelni arra, hogy…”

• Ennyi.
• Nem kell tízpontos terv.
• Nem kell új személyiséget építeni.
• Nem kell januárig előre megtervezni az életed.

Egyetlen tudatos változtatás sokkal többet érhet, mint tíz olyan fogadalom, amelyet szeptember végére már úgyis elfelejtünk.

 

És mi van akkor, ha nem érzed magad feltöltődve?

Talán ez a legfontosabb kérdés.

Mert lehet, hogy valaki elolvassa ezt a cikket, és azt mondja:

„Én nem egyszerűen elfáradtam. Én már hónapok óta így érzem magam.”

Ez más helyzet.

A tartós stressz összefügghet többek között fáradtsággal, ingerlékenységgel, koncentrációs nehézséggel és alvásproblémákkal. Ha ezek tartósak, erősek, vagy jelentősen befolyásolják a mindennapi működést, érdemes komolyabban foglalkozni velük, nem pusztán „kipihenni” próbálni őket.

Mert néha nem a szabadság hiányzik.

Hanem az, hogy valaki végre meghallja, mi történik bennünk.

És néha nem még egy wellnesshétvégére van szükségünk.

• Hanem egy őszinte beszélgetésre.
• Arra, hogy ránézzünk arra, ami hónapok óta bánt.
• Arra, hogy megértsük, miért ugyanazokba a helyzetekbe kerülünk.
• Miért mondunk újra és újra igent, amikor nemet szeretnénk.
• Miért maradunk benne olyan kapcsolatokban vagy élethelyzetekben, amelyekben már régóta nem érezzük jól magunkat.
• És mit szeretnénk valójában másképp.

 

Augusztus vége nem feltétlenül a nyár végét jelenti

• Lehet egy átmenet.
• Egy kis megállás.
• Egy pillanat, amikor nem rohansz rögtön tovább.
• Hanem visszanézel.
• Megköszönöd magadnak, amit végigcsináltál.
• Elismered azt is, ami nehéz volt.
• Leteszed, amit már nem szeretnél tovább cipelni.
• És kiválasztasz valamit, amire ősszel jobban szeretnél figyelni.

Mert talán nem az a cél, hogy szeptemberre újra „összeszedd magad”.

 

 

Egy kis augusztus végi útravaló tőlem: Ne kérdezd magadtól, hogy „Hogyan leszek újra a régi?”

Kérdezd inkább:

„Mire van szükségem ahhoz, hogy jobban legyek?”

A két kérdés között óriási különbség van.

Az egyik visszavisz a régi önmagadhoz.

A másik közelebb visz önmagadhoz.

Ha úgy érzed, valami nem megy tovább úgy, mint eddig…

Néha egy elakadás nem azért van, mert nem vagy elég erős.

Hanem azért, mert egyedül próbálsz megoldani valamit, amit már régóta cipelsz.

A coachingban abban tudlak támogatni, hogy együtt ránézzünk arra, mi fáraszt valójában, milyen élethelyzetben vagy, milyen kapcsolati vagy érzelmi minták tartanak benne, és merre szeretnél tovább indulni.

Nem kell mindent egyszerre megoldanod.

Elég, ha elindulsz egy őszinte beszélgetéssel.

Ha pedig azt érzed, hogy az érzelmi kimerültség tartós, erősödik, vagy a mindennapi működésedet is jelentősen befolyásolja, érdemes megfelelő pszichológiai vagy orvosi segítséget is igénybe venni.

Kerekes Gabriella – coach, pszichológiai konzulens

Párkapcsolati coaching • életvezetési coaching • önismeret • elakadások